Az alapterületek vizsgálata során eddig egy el?szoba példáján keresztül néztük meg, hogy milyen módon számszer?síthet? az alaprajzi kialakítás használhatósága és ebb?l következ?en a gazdaságossága, azt hogyan és milyen konkrét paraméterekkel vizsgálhatjuk.
Az el?szoba után nézzük meg mindezt már egy lakószoba, egy nappali, kicsit összetettebb példáján keresztül.
Az alapterületeket az el?szobához hasonlóan itt is be kell rendezni, majd az alapterületet (A) fel kell osztani bútorozható területekre (B), és olyan részekre, amelyeken keresztül a bútorok közelíthet?k meg (BM).
A harmadik pedig az a rész, ami olyan közleked? felület, ami csak egy másik helyiség megközelítését szolgálja (K).
Kedvez? alaprajzi kialakítás esetén olyan terület, ami semmi másra nem alkalmas csak közlekedésre, vagy egyáltalán nincs, vagy csak kis arányban.
Természetesen az el?szoba példájánál elmondottak itt is érvényesek, vagyis az indikátorok önmagukban nem, két lakás vagy két különböz? lakás azonos funkciójú helyiségei esetében egymáshoz hasonlítva viszont érdemben használhatóak.
Nyilvánvaló, hogy ebben az összefüggésben a minél nagyobb B/A arány, mint indikátor és a minél kisebb BK/A illetve K/A arány a kedvez?bb.
Itt is hangsúlyozni kell, hogy két lakás, vagy két nappali összehasonlításakor ugyanannak az embernek kell berendeznie mindkett?t és megállapítania a két esethez tartozó indikátorokat.
???
INGATLAN TRÉNING
Ingatlan kézikönyv
Kezd?knek és haladóknak